Samuel Sánchez naplója – pöttyös trikó

“Az Alpe d’Huezen Alberto indult meg először, én követtem, azután felvittem Pierre Rolandot, de végül nem jött össze a szakaszgyőzelem. Ma arra voltam kiváncsi, hogy milyen formában vagyok a tegnapi szakasz után, ami nem esett túl jól.

Ott állni Párizsban a dobogón, már presztizskérdés. Sikerült elhódítanom a pöttyös trikót, ami hatalmas dolog számomra és a csapat számára is. Úgy fogom fel, mint egy fizetség azért a munkáért, amit ezen a Touron végeztem. Most arra kell gondolnom, hogy hogyan pihenem ki magam a holnapi időfutamra.

Egyáltalán nem vonhatok negatív a mérleget a verseny után: nyertem egy fantasztikus szakaszt a Luz-Ardidenen, elhódítottam a pöttyös trikót és a top10-ben végeztem a versenyen.

Jelle Vanendert úgy láttam, hogy nagyon szenvedett a Galibier-re felfelé, de ő az, akire nagyon oda kell majd figyelni a következő években.”

Forrás: www.biciciclismo.com

Samuel Sánchez naplója – Galibier

“A torkomon akadt egy kicsit a Galibier. De amikor mindent beleadsz, amit csak bírsz és már teljesen üresnek érzed magad, akkor már nincs mit tovább facsarni. Ilyen a kerékpársport, nem egy egzakt tudomány, nincs semmi kőbe vésve, ezért olyan szép, mert kiszámíthatatlan.

Azt gondolom, hogy elégedettnek kell lenni azzal, amit eddig elértünk, nagyon kemény ez a Tour számunkra, de nem kell túldramatizálni. Nyertünk egy csodálatos szakaszt és még vannak céljaink a hátralévő napokra, mint nyerni még egy szakaszt vagy harcolni a pöttyös trikóért.

A Leopard nagyon agresszív stratégiát vetett be, amihez csak gratulálni lehet. Teljesen felforgatták a Tourt. Ha nyerni akarnak, ez az egyedüli működő módszer, nagyon bátrak voltak. Most a Schleckék nyerték a csatát, máskor meg Contador és én hoztunk rajtuk időt. El kell fogadni úgy a dolgokat, ahogy jönnek és folytatni kell a küzdelmet. Még hátra van két fontos szakasz, köztük a történelmi jelentőségű Alpe d’Huez-el.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Samuel Sánchez naplója – feszültség a köbön

“Újra egy nehéz szakaszon vagyunk túl, bár még nem volt nyugodt napunk itt a Touron. Hihetetlenül kemények ezek az etapok, már a harmadik héten járunk, de hatalmas a feszültség a befutóknál és ahányszor sikerül gondok nélkül megúsznod, az nagy megkönnyebbülés.

Holnap meghatározó nap vár ránk. Jól érzem magam és nagyszerű, hogy mi már elvégeztük a feladatunkat, a többieknek kell menniük, ha szeretnék elérni a kitűzött céljukat.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Samuel Sánchez naplója – nehéz nap

“Elég nehéz napon vagyunk túl és az eredmény kielégítő. Ott voltunk a legjobbakkal a Manse megmászásánál és a lefelét is sikerült bukás nélkül megúszni.

Még sok van hátra a Tourból, napról-napra kell haladni. Nem érdemes azon tűnödni, ami tegnap történt, vagy ami két nap múlva fog. A Tour harmadik hetében járunk és már fogy az erő. Sikerült egy hellyel előrébb lépni az összetettben, de mint mondtam, még sok van hátra.

Összeszedetten kell haladni tovább, nincs itt más titok.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Miguel Madariaga: “Samuel elmehetett volna más csapathoz több pénzért, de ő inkább ittmaradt”

Interjú Miguel Madariagával az Euskaltel-Euskadi csapat atyjával, aki saját fiaként tekint Samuel Sánchezre.

Mit érez most, hogy látta Samuelt szakaszt nyerni?
Hát… (elérzékenyül). Ez iszonyú nagy dolog. Fantasztikus érzés volt látni a hozzáállását a szakasz után. Átölelt, megható volt. Mondott dolgokat… Megköszönt mindent, kezdve attól, ahogy megismerkedtünk… (újra elérzékenyül).

Mikor látta őt először?
Az Itzulian (Baszk Körverseny ifiknek). A fiam, Mikel már ismerte és ő mondta, hogy szeretne nálunk versenyezni. Szerény fiú volt, nagyon sok problémával. Én kiálltam mellette.

Milyen volt?
Sokat változott, de ez az a Samuel, akit megismertem. Egyszerű, bölcs, aki tudja, hol a helye, mi a dolga.

Az Euskaltelnél szeretett volna versenyezni, annak ellenére, hogy nem baszk. Voltak ebből gondok?
Nem. Mindig van valaki, aki szurkálódik, de én fektetem le az Euskadi Alapítvány alapszabályát. Baszkok és olyan versenyzők vannak a csapatban, akik itt nevelkedtek. Samu teljesíti ezt a követelményt, itt nőtt fel. Kezdetben kicsit megijedtem, mert nagyon sokan voltak ellene. Telefonokkal zaklattak. De én továbbléptem. És most nézd meg, hova jutottunk. Van jópár helyi kerékpárosunk és vannak olyanok is, mint Samuel. Van négy spanyol srác, akik megértették a csapat filozófiáját. Ezért annyira fontos nekem Samuel győzelme.

Samuelnek nem volt egyszerű gyerekkora.
Rosszul ment a sora. Nyitott volt az irányomban és szinte családtag lett. Láttam rajta, hogy igazi kerékpár versenyző. Nagyon nyíltszívű volt mindig. Sok rosszat élt át, ettől ilyen az alaptermészete. Nagyon kemény volt számára elveszíteni az édesanyját, aki 47 évesen hunyt el. Nagyon sokat küzdött érte. És végül elveszítette. Az az év iszonyatos volt a számára, akkor hosszabbítottam meg a szerződését újabb két évre. A hozzáállása miatt tettem, azért amilyen.

Aztán Samuel átköltözött Güeñesbe.
Igen. Nagyon sokat segített nekem ebben Tomás Amezaga (a csapat szerelője) családja. Ott élt az ő farmjukon. Olyan volt, mint egy nagy gyerek. Néha hisztizett is, mint a kölykök.

Majd szépen lassan eljutott a csúcsra.
Igen. És ő elmehetett volna más csapathoz, hogy több pénzt keressen. De úgy döntött, hogy marad. Ez nagyon sokat jelent.

Azt is mondják az Euskaltelről, hogy ez egy egyedülálló csapat, saját baszk szurkolótáborral.
Ez az. Van, aki példaképnek tekint bennünket. Egyik nap megjelent a L’Equipe-ben egy cikk, miszerint Bretagne-ban szeretnének egy a miénkhez hasonló csapatot létrehozni. Mennyire nagyon dolog már ez. Úgy tekintenek ránk, mint egy modellre, amit szeretnének követni. Ez a csapat nagyon is él, de szüksége van még több támogatásra.

Miért van az, hogy kívülről példaképnek tartják az Euskaltelt, míg belülről csak a kritikák jönnek?
Mintha istenek lennénk. A Tour vezetősége felhívott, hogy gratuláljanak Samuel győzelme után. A szurkolók csillagos ötöst érdemelnek, a Tourmalet-n és a Luz Ardiden-en hihetetlenek voltak. A belülről jövő kritikák az irigységből fakadnak. Nagyon sokat tűnődtem már ezen és nem látok más magyarázatot. Ez csak az irigység. Tudom, hogy vannak emberek, akik szemtől-szemben mindig bíztatnak, pedig azt várják, hogy mikor bukunk el.

Tudja, hogy kik ezek az emberek, akik a csapat vesztét akarják?
Ezek már régóta benne vannak a kerékpársportban, szinte megkövesedtek. A Tour második szakaszán – amikor az Euskaltel az utolsó lett a csapatidőfutamon – azt akarták, hogy kizárják az egész csapatot. Azt mondtam, hogy ez nevetséges. Miért nem várják meg, hogy véget érjen a Tour? Az a legrosszabb az egészben, hogy vannak emberek, akik csak rosszat akarnak.

Igor Antón főszereplő volt a Vuelta a España-n. Antón és Nieve megnyerték a két királyetapot a Giron és most Samuel meghódította a Luz-Ardident.
A legjobb időszakunkat éljük. Ez azért van, mert Igor González de Galdeano teljesen átvette az üzenetet, hogy csapatként kell együtt dolgozni. A legfontosabb a csapat és ezek után jönnek az egyes személyek. Ennek a projektnek nincs lejárati ideje. Csak azt kérem, hogy hagyjanak nyugodtan dolgozni. És nem hagynak.

Forrás: www.elcorreo.com

Samuel Sánchez: “Nagyon megható volt”

Mint Pekingben, mikor megnyerte az aranyérmet az olimpián, Samuel Sánchez tegnap újra elsírta magát. Csak egy kicsit, aztán meleg ruhát kért, hiszen a Tour itt még nem ért véget, gondolnia kell a holnapra is.

Nagyon fontos szakasz volt ez a csapatod számára…
Nagyon megindító volt. Végig a mászás során tele volt az út narancssárga pólós szurkolókkal. Ez egy különleges hágó számunkra. A saját közönségem előtt versenyeztem. Ez volt a legfontosabb nap az Euskaltel számára. Két perc hátrányban voltam és tudtam, hogy elengednek majd.

És jól jött ki minden lépés.
Pfff. Még mindig nem hiszem el. Dupla értéke van ennek a győzelemnek. Ez egy nagyszerű nap a szurkolóinknak és a csapatnak is.

Hogy is volt az a támadás?
Megindult Gilbert és Vanendert a Tourmalet-ról lefelé. Ez volt a pillanat. Aztán már csak Vanenderttel maradtam. Nagyon erős volt. Párszor megindultam és jött velem. De bíztam a győzelmemben. Tisztán láttam, amikor Frank jött és Vanendert támadott. Ez felpörgetett.

Ráadásul megnyerted a pöttyös trikót is. Védeni fogod?
Ez a körülményektől függ. Most élvezem ezt a pillanatot.

Nem gondolsz a dobogóra?
Most kezdek újra gondolni rá. Nem utasítom el a lehetőséget, de sok függ attól, hogyan reagálnak majd a lábaim.

Az égre néztél a célvonalon…
Azoknak az embereknek ajánlottam a győzelmet, akik már nincsenek itt, akik felneveltek, az édesanyám és a nagyszüleim.

Azt mondtad a célban, hogy gyerekkori álmod vált valóra.
Igen. Senki nem tudja, hogy mennyit dolgoztam, mennyit szenvedtem, hogy idáig eljussak. Nekem senki nem adott semmit ajándékba.

Korábban otthagytad a tanulást a kerékpárért. Hiányzik, hogy nem mentél egyetemre?
Soha nem voltam brilliáns tanuló, habár a családomban sok az egyetemet végzett. Édesanyámat a jogi pálya érdekelte. Mielőtt elment volna mindig azt mondta, hogy mennyire szeretett volna ügyvéd lenni. Én meg, pont az ellenkezője, nem voltam valami jó tanuló. A kerékpár volt a gyengém, csak ez érdekelt. Már az iskolában azon gondolkodtam, hogy délután majd merre megyek bringázni a barátaimmal. Most változni látszanak a dolgok. Szeretnék tanulni valami sporttal kapcsolatos dolgot.

Már 33 éves vagy, már harcba szálltál a Vuelta és a Tour dobogóért is. De alig ismered a Girot. Szeretnél egyszer ott is indulni?
Hát igen. Kellemes emléket őrzök a Giro di Lombardiáról (kétszer közel álltam már a győzelemhez) és nagyon tetszik az ottani hangulat. 2012-ben – attól függően, hogy milyen lesz az Olimpia és a Világbajnokság – szeretnék indulni a Giron és a Vueltán.

Előtte azonban harcba szállsz még a Tour dobogóért, mely a csapat másik nagy álma.
Még elég messze vagyok tőle.

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Samuel Sánchez: “Gyerekkorom óta erről a győzelemről álmodom”

Samuel Sánchez a Tour de France első hegyi szakaszán meghódította a Luz-Ardident, mely különleges a csapata számára is, mivel tíz évvel ezelőtt itt aratták első győzelmüket a Francia Körversenyen, Roberto Laisekának köszönhetően.

“Ez életem győzelme, gyerekkorom óta erről álmodom. A végső dobogó még messze van, de ma meg kellett próbálnom a szökést, mert a favoritok mindig nagyon őrködnek.

Ez a győzelem a csapat számára is nagyon sokat jelent, mivel nem vagyunk egy milliomos csapat, szerény a költségvetésünk és ennek a szakaszgyőzelemnek hatalmas értéke van számunkra. Nagyon sokat dolgoztam, szenvedtem, hogy jó formában érkezzem a Tourra, de ez a győzelem minden szenvedést megért. A családomnak és azoknak ajánlom, akik már nincsenek közöttünk.”

Igor González de Galdeano, az Euskaltel menedzsere is nagyon elégedett. “Samuel újra történelmet írt, egy álom vált valóra. Amikor együtt jöttek a belga versenyzővel, voltak kétségeim, de Samu nagyon okos.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Samuel Sánchez naplója – intézkedések kellenek

“Ott vagyok az összetettben, ahol vártam, az 1:20-as időhátrányt nem számítva. Ennek ellenére előre kell nézni, örülök annak, hogy jól érzem magam és nem othonról kell néznem a Tourt.

A dobogó nagyon távolinak tűnik, de még nem értünk el sem a Pireneusokhoz, sem az Alpokba. Az elsődleges célom egy szakaszgyőzelem, ezután minden más csak ráadás. Szeretnék felemelt kézzel áthaladni a célvonalon.

Cadel Evans nagyon jó formában van, mindig nagyon figyel és kellő előnnyel is rendelkezik. Ott vannak a Schleck testvérek is, akiknek nagyon jó csapatuk van. És persze nem feledhetjük Bassot, Klödent és természetesen Alberto Contadort. Mindannyiukat nagyon jó formában látom.
Contador az első számú favorit, már hat nagy körversenyt megnyert és többször volt már ilyen nehéz helyzetben, mint most.

Mi minden szakaszon igyekszünk elől lenni és tenni a dolgunkat. Elégedettek vagyunk. Sajnos elvesztettünk két csapattársat, Amets Txurrukát és Iván Velascot, így már két törött kulcscsontnál tartunk ezen a Touron.

Mindenki elől akar lenni, ezért olyan ideges az összes szakasz. Csak a három kilométeres kapunál csillapodik kicsit a hangulat. Aztán már a sprinterek csapatai dolgoznak.
Félelem uralkodik a mezőnyben. A veteránok között inkább, mint a fiatalabbaknál. Ők már másképpen versenyeznek, nem kérnek helyet, befékeznek. Emiatt van a gond, inkább úriemberként kellene viselkedni és ha valaki helyet kér, akkor beengedni. Nincs feketelista a mezőnyben ezekről a versenyzőkről, de tudjuk, hogy ki miatt szoktak balesetek lenni.

Intézkedések kellenek. Mindannyian azt szeretnék, hogy változtassanak. Szélesebb utak kellenek, drótkerítés nélkül, hogy ne történhessen meg még egyszer Hoogerland esete. Leállósávok kellenek az út mentén és nem szabad megengedni az akadályokat az út közepén. Idén az a gond, hogy nem volt prológ, nem alakultak ki különbségek, ezért mindenki a sárga trikóért hajt, így aztán többet is kockáztat.

A versenyen közlekedő járművek vezetőinek tudniuk kell, hogy nem mehetnek a kerékpárosok előtt. Hoogerland akár meg is halhatott volna, ha az ütőere sérül.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com

Samuel Sánchez naplója – pozitív mérleg

“Újra egy feszült, veszélyes szakaszon vagyunk túl. Az eső nem jó útitárs egy ennyire nagy mezőnynek. Ez már a negyedik szakasz volt, de még mindig nagyon nagy volt a tempó.

A csapat nagyon jól dolgozott, tegnap Rubén, ma pedig Gorka ment el egy szökéssel. Szerepet vállalunk mi is a versenyben.

Részemről elégedett vagyok, pozitív mérleget tudok vonni a mai nap után. Az elsőkkel azonos idővel érkeztem a célba és sikerült átvészelni egy ilyen bizonytalan napot, mely kétséges volt az eső és a nehéz befutó miatt is.”

Forrás: noticiassamu.blogspot.com