A Giro második pihenőnapján az Euskaltel-Euskadi az elmúlt két nap dicsőséges győzelmét igyekezett kipihenni, mikor hidegzuhanyként érte őket Xavi Tondo halálhíre. “Egy ilyen szomorú napon, annyit tehetünk, hogy kinyilvánítjuk részvétünket a család felé” mondta az Olaszországba éppen megérkező Igor González de Galdeano. A csapat menedzsere azért jött, hogy új lelkesedéssel töltse fel versenyzőit a hátra lévő szakaszok előtt. Körben ülnek, mintha terápián lennének.

Mikel Nieve: Még mindig a felhők között vagyunk. Legalábbis én még mindig nem tértem napirendre afelett, amit átéltünk. A szakasz után idejöttünk a szállodába, elég későn megvacsoráztunk és egyből bedőltünk az ágyba, így időm sem volt még arra, hogy átgondoljam a történteket.

Igor Antón: Amikor elmentél a szökéssel és láttam, hogy milyen versenyzők vannak veled, tudtam, hogy van esélyed. A Zoncolanon hetedik lettél. Napról-napra egyre jobb vagy. Nem voltak kétségeim, hogy meg tudod ismételni azt, amit a Vueltán már megtettél. Aztán hallottam Cavallot, ahogy bíztat és láttam, hogy sikerülni fog. Nagyon jól mennek neked a háromhetes körversenyek. Már kétszer is megmutattad.

Mikel Nieve: Csak azt tudom, hogy a vasárnap egy nagyon hosszú gyötrelem volt. Az önbizalomra emlékszem leginkább. Tudtam, hogy ha tartom azt a ritmust egészen a célig, komoly lehetőségem van a győzelemre. Hihetetlen volt az a befutó. Minden pillanatban a célvonalat kerestem. Minél előbb fel akartam már érni. Nagyon nehezemre esett már a végén.

Igor Antón: Mindent hallottam, ami történt, de nem tudtam mondani neked semmit. Félholt voltam. Megkérdeztem Álvarot is, amikor az esőkabátért mentem. Mindenesetre nyugodt voltam, mert tudtam, hogy ott van veled Cavallo.

Mikel Nieve: Annyira kimerültem, hogy amikor felértem szerettem volna elterülni a földön. Nem voltam képes többre. A végén leültettek egy székre és ott voltam egy darabig, míg kezdtem kicsit magamhoz térni. Boldog voltam, de nagyon fáradt is. Életem legnehezebb szakasza volt. Soha még nem fáradtam el ennyire.

Igor Antón: Itt nem az döntött, hogy valaki jobb, mint a másik. Mindenki, az elsőtől az utolsóig teljesen kimerült.

Mikel Nieve: Nagyon sok időt töltöttünk a kerékpáron. Majdnem nyolc órát.

Igor Antón: Amikor gurultam le a buszhoz, olyan arcokat láttam, mint még soha, teljesen el voltak torzulva. Ez nemcsak ennek a szakasznak volt köszönhető, hanem azt megelőző napoknak és az utazásoknak is. Ezen a napon reggel hétkor keltünk, és fél egynél előbb nem kerültünk ágyba. Úgy, mint akit agyonvertek. Nagyon szenvedtem. Időt is veszítettem, nem tudtam a többiekkel tartani a ritmust és mikor beértem azt gondoltam, hogy több hátrányt is összeszedhettem volna. A Giau-n még jól voltam, de a Marmoladan már éreztem a fáradtságot és inkább a saját tempómban folytattam. Gyakorlatilag egyedül maradtam. Csak szerettem volna már beérkezni a célba. Nem ez volt a legjobb napom. Megfizettem az előző napi győzelem árát. Ráadásul reggel korábban is ébredtem, mint kellett volna.

Mikel Nieve: Igazság szerint ez nem az én, vagy Igor sikere, hanem mindannyiunké. Például a vasárnapi szökésben velem volt Aramendia is. Mindig segítség, hogyha ennyi ember között ott van a csapattársad is.

Javier Aramendia: Az volt a cél, hogy különbség ne menjen tíz perc alá.

Mikel Nieve: Amikor Hoogerland elment, mondtam Javinak, hogy menjen, ahogy csak bír.

Javier Aramendia: Egészen a Giau durva meredek részéig bírtam.

Mikel Nieve: Javi fantasztikus volt.

Igor Antón: Mikel és én szobatársak vagyunk és mielőtt elaludtunk volna, kértem, hogy mesélje el, milyen volt. Tudni akartam, hogy élte meg. Nekem iszonyú hosszúnak tűnt a mászás a Zoncolanra és úgy gondoltam, hogy Mikelnek ez még durvább lehetett. Mindaz, amit elszenvedsz ezekben a pillanatokban a végén kétszeres, háromszoros vagy nem is tudom hányszoros boldogsággá alakulnak át.

Mikel Nieve: Képzeljétek el annyira szenvedtem, hogy még a könnyem is kicsordult. A végén huszonöt méterenként voltak a táblák és mindegyikre emlékszem. Nagyon sok időnek tűnt, míg egyiktől elértem a másikig.

Igor Antón: Nem emlékszem, hogy valaha is nyert-e szobatársam versenyt. Akkor meglepetés volt ez két nap egymás után. De nagyon lehet élvezni.

Mikel Nieve: Az egész szezont együtt töltjük. Nemcsak a versenyeken vagyunk szobatársak, hanem az edzőtáborokban is.

Igor Antón: Így ezt nemcsak úgy éltük meg, mint két győzelmet, hanem mint valami különleges eseményt.

Mikel Nieve: Igen. Talán ezért esik olyan jól megosztani ezt az örömet.

Álvaro González de Galdeano: Igor és Mikel két teljesen különböző karakter, de nagyon jól kiegészítik egymást.

Mikel Nieve: Különbözőek? Mindketten nagyon nyugodtak vagyunk.

Igor Antón: Annyi időt töltünk együtt, hogy a végén még mániákusak leszünk.

Mikel Nieve: Ha-ha. Lehet. Az biztos, hogy jobban ismerjük egymást, mint előtte.

Igor Antón: Igen és egyikünk sem horkol. Legalábbis én nem hallok semmit. Mint egy fahasáb úgy fekszem.

Iñaki Isasi: Nagyon intenzív élmény volt, amit átéltünk. Minden olyan hirtelen történt. Micsoda forgatókönyv! Igor és Mikel megnyerték a Giro két legnehezebb szakaszát. Szinte semmiség. Nem tudom, hogy ez-e a csapat történelmének legszebb pillanata, mert vannak szép emlékeink, de az biztos, hogy ez most nagyon friss és a legjobbnak érezzük.

Miguel Mínguez: Nekem ez az első nagy körversenyem. Számomra minden meglepetés. Még emlékszem, mikor a csapatidőfutamon utolsóként végeztünk és elég sok időt veszítettünk. És most két héttel később, nézd meg hol vagyunk. Tudtuk, hogy Igor és Mikel nagyon jók, de hogy ez lesz… A Zoncolant még mindig nem tudom elhinni. Hihetetlen. És már tegnap túlszárnyaltuk. Micsoda szakasz. Szerencsésnek érzem magam, hogy része lehettem ennek a nagyszerű élménynek.

Javier Aramendia: Részese lenni és tudni, hogy te is hozzátettél, nagyszerű érzés. Nagyon jól esik, amikor azt mondják, hogy egy kis szelete ennek a győzelemnek a tiéd is.

Igor Antón: És ez így is van. Egy csapat vagyunk. Mindannyiunknak fontos szerepe van.

Igor González de Galdeano: Mindannyian, akik itt vannak ezen a Giron, nagyszerű munkát végeznek. A célunk egy szakaszgyőzelem volt és már kettő van. Igor és Mikel nagyszerűek voltak a hegyeken és naggyá tették a csapatot is. Megfertőztek mindenkit ezzel a pozitív hozzáállással, ami sugárzik belőlük. Álvaro (González de Galdeano) éleslátása és Domenico (Cavallo) tapasztalata hozzátették a maradékot. Én mindig úgy beszéltem Igorról, mint a csapat jövőjéről, pedig már a jelene. Ráadásul Madariaga mindig mondta nekem, hogy bár nem tudja, mi az, de lát valamit Mikelben. Ez az a valami, amit tegnap tett. Megpróbáltam egy csapattá kovácsolni őket. Nagyon sokra értékelem az olyan embereket, mint Isasi. Nagyon jó a hozzáállása. Néhány éve volt egy pillanat, amikor megváltozott a csapat gondolkodásmódja. Az olyan dolgok, mint amit Aramendia tett jobban érzékeltetik ezt, mintha bármit is mondanék. És ez a két szakasz… Nem tudom, hogy valaha bárki is képes lesz egy nap értékelni ezt, amit ezek a srácok tettek.

Mikel Nieve: A Giro még nem ért véget. Nézd meg az összetettet. Ötödik helyen vagyok, de holnap jön még a hegyi időfutam. Harcolunk tovább.

Igor González de Galdeano: De ez az eredmény nagy megnyugvást ad a Tourra és a Vueltára.

Igor Antón: Nekem megnyugvást ad, mert elértük a célt, szakaszgyőzelmet szereztünk. De augusztusban a Vuelta más lesz. Sokkal nagyobb nyomás lesz rajtunk. Megpróbálok majd még jobb lenni, mint ezen a Giron.

Igor González de Galdeano: Ott, a Vueltán, Igor lesz az első számú ember. Mikel nagyszerű versenyző. Igor nyugodt lehet, hogy egy ilyen kerékpáros lesz ott mellette a Vueltán.

Mikel Nieve: Most én vagyok a jobb a Giron, de a Vueltán Igor lesz. Ő sokkal jobb versenyző, mint én. Jobban megy a hegyre, jobb az időfutamon is. Sokkal összetettebb. Nyilvánvaló, hogy segítenem kell neki. És örömmel teszem.

Forrás: www.deia.com