Eufemiano Fuentes neve újra az újságok címlapjára került az Operación Galgo néven futó nyomozás miatt. Az Operación Puerto után ez a második nagy akciója a spanyol csendőrségnek, ahol több, az atlétikában dolgozó edző és versenyző is dopping gyanúba keveredett.
Harminc év pályafutás után Eufemiano Fuentes újra belekerült abba a spirálba, melyet úgy tűnik, hogy nem képes kikerülni.

Néhány adat Eufemiano Fuentesről:
1955-ben született Gran Canarián. 1980-ban szerezte orvosi diplomáját, akkor még nőgyógyászatra specializálódott. A sporthoz doktor Juan José González Iturrinak köszönhetően került közelebb. 2003-ban készítette el doktori disszertációját, ‘Profi kerékpárosok izomsérülései a nagy körversenyeken’ címmel.
1980-ban Manuel Pascua Piqueras visszahívta a Kanári-szigetekre, a Residencia Blume-ba. Emellett ő lett a Spanyol Atlétikai Szövetség hivatalos orvosa is.
1984-ben került közel a kerékpársporthoz, José Luis Pascua Piqueras (Manuel testvére) mellé. Volt egy komoly vitája egy újságíróval, José María García-val, aki már akkor meggyanúsította, hogy doppingot alkalmaz. Először az Orbeánál (Peli Egaña), majd az ONCE-nél (Manolo Saiz), a Seguros Vitalicio-nál (Javier Mínguez) majd később a Kelme-nél (Vicente Belda és Álvaro Pino) dolgozott.
A 2001-es Vuelta a España-n a két összetettben vezető versenyző – Ángel Casero és Óscar Sevilla – orvosa volt. Casero üzenetrögzítőn azt az üzenetet hagyta, hogy szükség esetén úgy kellene felkészülnie “ahogy azt már tudod”. 2003-ban mind Caserot, mind Fuentest 6000 euró bírságra büntette a bíróság.
2006. május 23-án letartóztatták az Operación Puerto üggyel kapcsolatosan, miután távozni akart egy kávézóból, ahol Manolo Saiz-al és doktor Merino Batres-el találkozott.
Idén, december 9-én újra letartóztatták, mivel szoros kapcsolatba hozható az Operación Galgo nevű dopping nyomozással.

Az Orbeánál úgy emlékeznek rá, mint aki mindig elkésett. Sokszor az volt a kifogása, hogy meghalt a nagymamája. Végén megkérdezték tőle: “Figyelj már, hány nagymamád van?” Soha nem szeretett korán kelni, mindig a masszőröket kérte meg, hogy ébresszék fel.

Mikor a Kelme csapatánál volt, sokszor a csapat masszőre vitte a kocsiját az egyik hotelből a másikba. Egy Porschéja volt, ezért mindig vita volt azon, hogy ki vezetheti, mikor ő a csapatbusszal utazott.
Egy másik anekdota az egyik igazgatótól származik, akivel együtt dolgozott: “Mondta az egyik versenyzőnek, hogy itt van ez, idd meg és javulni fog a teljesítményed. Egy üveg ásványvízben feloldott glükózt, azt adta oda neki. Ez a kerékpáros egy fantasztikus szakaszt ment az egyik nagy körversenyen. Ő mindig nagyon sokat dolgozott. Szobáról-szobára járt és leginkább a pszichológusa volt a versenyzőknek.”
“Ha onkológus vagy nőgyógyász lett volna, biztos vagyok benne, hogy egyike lenne a legjobbaknak. Kétség sem fér hozzá” állítja egy másik igazgató. Amellett, hogy a csapat orvosa volt, ő kezelte a versenyzők feleségeit, barátnőit, mint nőgyógyász. Szentként tekintettek rá.

1985-ben, 27 évesen szerződött a Spanyol Atlétikai Szövetséghez, hogy “néhány versenyző olyan orvosi ellátást kapjon, mely javítja a teljesítményüket”. Egy újság korábbi cikkében volt ez olvasható, melyben azt is kifejtették, hogy “nagyon kis dózist kapnak a versenyzők és soha nem lesz ennek a kezelés semmiféle abnormális fejlődés az utóhatása.” Mindez 25 éve történt!!!

Fuentes doktor később nyitott kelet-európai országok felé is. San Sebastianban gyakran feltűnt egy fiatal lengyel orvos társaságában. Igazság szerint Fuentes egy kitűnő orvos volt, fiatal, tele tettvággyal, hogy új dolgokat fedezzen fel és elegendő pénzzel, hogy megvásárolhasson olyan információkat olyan országokból, akik orvosi szinten fejlettebbek voltak.

Később otthagyta az atlétikát, ő ment, vagy küldték és a kerékpársporthoz került, ahol sokkal több pénz volt…

Forrás: www.diariovasco.com