Lassan egy éve már, hogy Ezequiel Mosquera pozitív doppingmintát adott hidroxietil-keményítőre. A galíciai kerékpáros azóta azért harcol, hogy ártatlanságát bizonyítsa. Néhány napja megtörte a csendet, elfogyott a türelme. Hiába várja a híreket, azok nem érkeznek. Jelenleg nem áll eltiltás alatt. Mosquera a Marca-nak mesélt arról, hogy képes kikapcsolni abból a sportágból, ami nem ajándékozott neki semmit, de sokat elvett tőle.

Mit szól ahhoz a túrához, melyet az Ön tiszteletére szerveztek?
A múlt héten írt levelem volt az alapja. Nagyon jó érezni, hogy az emberek mellettem állnak ezekben a nehéz pillanatokban.

Ennek ellenére vannak olyanok is, akik cserbenhagyták…
Igen, vannak ilyenek is. Végül az igaz barátok mellettem maradtak, mert akik hátat fordítanak, azok nem barátok.

Hogyan éli meg egy sportoló, hogy pont azt nem csinálhatja, amit a legjobban szeret. Hogyan tud kikapcsolni és normális életet élni?
Azt szeretem a legjobban, ha profinak érzem magam. Végülis a versenyzés egy munka. Szerethetsz te tanulni, de nem húsz napon keresztül vizsgázni. Nem az a legnehezebb, hogy nem versenyezhetek, hanem az, hogy ez az egész teljesen irreális. Kell, hogy legyen egy B terved, különben megőrülsz. Nagyon nehéz volt minden nap edzeni indulni, aztán megpróbáltam kikapcsolni, habár nem könnyű, mert végig ott van rajtad a nyomás. Ezt a feszültséget érzed, amikor reggelizel, edzel és így megy egész nap. Egy-két hónapot lehet ezzel együtt élni, de ez már lassan egy év lesz.

Néhány napja szót emelt, hogy nem halad az ügye, hogy elfogyott a türelme. Jár még edzeni?
Minden nap megyek egy keveset, de van olyan nap is, hogy nem. Egészen a Lengyel Körversenyig – ahol azt hittem, hogy elindulok majd – komolyan edzettem a Vuelta a Españara gondolva.
Sokkal vékonyabb vagyok, mint szoktam és engem is meglep, hogy milyen jól megyek hegyre, habár ezt senki nem fogja megtudni versenyzés hiányában. A végén megkérdezed magadtól, hogy miért is edzel.

Sokáig nem beszélt az ügyéről, hogy ne zavarja meg a nyomozást. Most miért változtatta meg a véleményét?
Azért hallgattam, mert az ügyvédem azt tanácsolta, hogy jobb hallgatni, annak ellenére, hogy innen-onnan hallottam híreket. Telnek a hónapok és hallod, hogy az emberek mit beszélnek, mit gondolnak. Egészen addig, míg egy nap egy versenyigazgatótól azt nem hallod, hogy ha nem találtak EPO-t, akkor talán nem is volt és ezért döntöttem úgy, hogy végre szólok az ügyemről. Ez egy népítélet és ez a legrosszabb. Ebből már elég volt októberben is novemberben.

Mivel magyarázták azt, hogy nem versenyezhet annak ellenére, hogy nem tiltották el?
Még csak el sem magyarázták. Még csak gondolni sem akarok arra, hogy mi történik magasabb szinteken, csak időpocsékolás lenne. A csapat mellettem állt és nem értették, hogyan lehetséges, hogy felfüggesztettek. Bíztattak, hogy folytassam az edzéseket, de már az Andalúziai Körversenyen láttam, hogy nem akarnak gondot maguknak.

Erre és más versenyekre is, mint például a Romandiai Körverseny, előzetesen benevezte a Vacansoleil. Mit történt ezekkel és a későbbiekkel, melyeken aztán nem indult? Lehet, hogy az UCI javasolta a csapatnak, hogy ne indítsák?
Nem tudom. Ez az első évük a ProTourban és politikailag korrektek szeretnének lenni. Soha nem mondták el nekem, hogy miért töröltek a listáról. Ugyanez történt a Lengyel Körverseny előtt is, együtt készültünk, aztán semmi, újra kihagytak. És eddig tartott a türelmem.

Az Ön esetében a hidroxietil nem tiltólistás szer, csak akkor, ha intravénásan adják be, de a védelmet arra építik, hogy ez szájon át került a szervezetébe. Lehetséges ennek a bizonyítása?
Nem tudom, hogy lehetséges-e vagy sem. Mi az igazságra alapozunk. Nem tudom, hogy kellene ezt bebizonyítanom. Hidroxietil glukózt találtak, ami végülis egy szénhidrát. Egy nagy körversenyen nem méricskélhetsz mindent, amit beveszel. Egy keményítőről beszélünk és nem EPO fedőszerről. Ha megnézed az útlevelemet és jó szándékkal akarsz eljárni, akkor láthatod, hogy itt nincs semmi.

A madridi és kölni laboratóriumokban is negatív lett az eredménye bármelyik doppingszerre. Ezt tudva, mire várnak a döntéshozatallal?
Ez a legjobb az egészben. Elküldtek egy mintát Madridba és ők lepecsételve, aláírva elküldték az UCI-hoz a negatív eredményt. Aztán kértek egy másik vizsgálatot – a tudtom nélkül – Kölnben, de ott sem találtak semmit. Ez nem azért volt, mert nem is kerestek, hét hónap bőven elegendő mindenre. Most csak azt szeretnénk megtudni, hogy ki kérte a második vizsgálatot, mert emiatt is csak az idő telt. Nem tudom, mi kéne még ahhoz, hogy lezárják az ügyet. Az ügyvédem azt mondja, hogy elegendő vizsgálat van ahhoz, hogy felmentsenek, így aztán tényleg nem értem…

Gondolja, hogy a kerékpársport világában csak a nagy neveket védik meg?
Nem akarok rosszat mondani a kollégákról, mert azt gondolom, hogy ez a legrosszabb a kerékpársportban, hogy nincs egység. Ha ezzel a kérdéssel Alberto (Contador) ügyére szerettél volna utalni, akkor csak azt tudom mondani, hogy jól teszik, hogy segítenek neki, mivel kétség nem fér hozzá, hogy ő a világ legjobb kerékpárosa. Az én esetemben természetesen szerettem volna nagyobb támogatást kapni, mert nagyon nehezemre esett hallgatni az első hónapokban, de ez van.

Mit gondol pontot tesznek végre az ügyére a Vuelta előtt? Van még egy kis remény?
Nem, már nincs, látva, amilyen sebességgel mennek a dolgok. Ha megszületett volna a döntés, az egész rég le lenne zárva, de ez egy vicc. Tizenegy napja már totálisan nyugodt vagyok, mivel nem vagyok a legjobb formában.

Egy éve aláírt egy nagyon jó szerződést a Vacansoleilnél, akik mindig is támogatták, de mégsem keresett egy centet sem…
Azt gondoltuk, hogy sokkal előbb megoldódik majd az ügy. Ez egy kölcsönös megállapodás volt, hogy addig nem fizetnek. Ennek ellenére, néha már úgy tűnik, hogy nem kellene ennyire becsületesnek lenni és úgy kéne tekinteni a kerékpársportra, mint egy üzletre. De ha tisztességes ember akarsz lenni, akkor azt az élet minden területén annak kell maradni.

Abban az esetben, ha végre megszületik a döntés, abbahagyná a kerékpározást vagy folytatná tovább?
Igazság szerint ezen már sokat töprengtem. Nem is olyan rég mondtam a menedzseremnek, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, mert nem értek az egészből semmit. A legrosszabb az, hogy tehetetlen vagy, még jó, hogy van egy jó ügyvédem. De az biztos, hogy ezt nem akarom ennyiben hagyni, az egész életemet ennek a sportágnak szenteltem és sok áldozatot hoztam már érte. Eljön az az életkor, amikor átgondolod, hogy megéri-e még folytatni, de még nem döntöttem.

Forrás: www.marca.com