Az alábbi interjú Koldo Fernández de Larreaval készült tegnap, a Burgosi Körverseny 1. szakasza után.
Gratulálok Koldo! Végre összejött az első…
Igen, már régóta nem sikerült nyernem. Ilyenkor már kezded elveszíteni az önbizalmadat. Nagyon volt kedvem felemelt karokkal átszelni a célvonalat, pláne ami most az apámmal történik, duplán motivált voltam a győzelemre. Nagyon dühös voltam belülről és szerintem ez is segített.
Nagy súly nyomta a válladat… Jobban fogsz aludni ma este?
Azt hiszem, igen. Sokkal jobban fogok tudni most aludni és másképpen fogok hozzáállni a következő versenyekhez.
Könnyen nyertél. Hogy élted meg a sprintet?
Az utolsó kanyarban Ivan Gutiérrez-re tettem a kereket, de 400 méternél ő megállt. Akkor jött Vigano és talán Maes, egyből átváltottam rájuk. Már csak 180 méter volt, mikor megkezdtem a támadást és azt hiszem ez jól sikerült.
És mikor érezted azt, hogy már nem veszítheted el a győzelmet?
Az utolsó métereken! Azt gondoltam, hogy “nem bízom el magam idő előtt”.
Mit éreztél, amikor láttad, hogy tiéd a győzelem?
Uhh… ez iszonyúan nagy érzés! Láttam, hogy én vagyok az első és csak azt mondogattam magamnak “minden erővel a célig”. Aztán jön az elégedettség, amit akkor érzel, ha nyersz.
Nagyon erős a csapatod!
Igen, kétség kívül nagyon jó a csapat. Nagyon jól dolgoztak a hegy előtt és legfőképpen Samuel, aki nagyon erős tempót ment a hegyen. Én nagyon megszenvedtem, de ennek a munkának köszönhetően sikerült beérnünk a szökevényeket. Aztán Sicard, Antón és végül Nieve szintén nagyon jó munkát végeztek.
Nehéz időszakon vagy túl. Már megbírkóztál ezzel a sok rossz dologgal?
Igazából a folyamatosság hiányzott, ami kellett volna a győzelmekhez is. Például a pavés klasszikusokon jól éreztem magam, aztán jött a fülfájásom és ki kellett hagynom egy hét edzést. Aztán újrakezdtem a nulláról, újra visszaszereztem a formámat és miután második lettem a Picardié-n, elestem a sprintnél és kitörtem az összes fogamat… és újra kezdhettem mindent elölről. Aztán a Svájci Körversenyen elkaptam a ritmust és a Spanyol Bajnokságban 3. lettem. Aztán Madridban második és láttam, hogy egyre jobb formában vagyok. De egy sprinter győzelmet akar és ha ezt nem sikerül elérni, ez elkezd nyomasztani, ami egyáltalán nem segít.
Ezzel a győzelemmel bebíztosítottad a helyed a csapatban a Vueltára?
Nem tudom. Mondták, hogy kezdjek készülni a Vueltára és megnéztem pár szakaszt, de be kell bizonyítani, hogy tényleg ott a helyem a csapatban… Azt hiszem, hogy ez a győzelem segít ebben.
Ha indulsz, az elsődleges célod lesz szakaszt nyerni, igaz?
Sosem nyertem még nagy körversenyen, ezért is szeretnék most szakaszt nyerni a Vuelta a España-n. Javítanom kell még azon, hogyan helyezkedjem, mert ez a gyenge pontom, én is látom.
A győzelmet édesapádnak ajánlottad…
Ez csak természetes. Szombat óta kórházban van. Bízom benne, hogy mivel ő is egy erős személyiség és ha lassan is, de fel fog gyógyulni.
Forrás: elpedaldefrodo.com
Pingback: Euskaltel versenyzők jóslatai a Vueltára | spanyol bringások